Elon Musk

Elon Musk (1971. június 28-án született, Pretoria, Dél-afrikai Köztársaság) dél-afrikai születésű vállalkozó, mérnök és befektető, aki később kanadai, majd amerikai állampolgárságot szerzett; a SpaceX alapítója, a Tesla vezérigazgatója és az X (korábban Twitter) tulajdonosa, akit széles körben a 21. század egyik legbefolyásosabb és egyben legvitatottabb technológiai vállalkozójának tartanak, üzleti tevékenysége az elektromos járműveken és a kereskedelmi űrhajózáson át a mesterséges intelligenciáig, az agy–számítógép interfészekig és a közösségi médiáig terjed.

Alapadatok

• Nem: férfi
• Születési dátum: 1971. június 28.
• Elhalálozás dátuma: – (a szócikk írásakor életben van)
• Állampolgárság: dél-afrikai (születés jogán), kanadai (naturalizált, 1989) és amerikai (naturalizált, 2002); hármas állampolgárság
• Etnikai hovatartozás: fehér, angol származású; apai ága angol–dél-afrikai, anyai ága angol–kanadai
• Születési hely: Pretoria, Transvaal tartomány, Dél-Afrika (ma Gauteng tartomány része)
• Iskolai végzettség: fizika (BSc) és közgazdaságtan (BSc, Wharton School) alapdiplomák, Pennsylvaniai Egyetem
• Család: kétszer házas (Justine Wilson, majd Talulah Riley); több partnertől született gyermekeinek nyilvánosan ismert száma 2024–2025-ben meghaladta a tizenkettőt

Foglalkozás és tisztségek

Musk főbb, múltbeli és jelenlegi tisztségei és szerepkörei a következők:

• A SpaceX alapítója, vezérigazgatója és vezetőmérnöke (2002–napjainkig)
• A Tesla társalapítója (a cím a 2009-es peres egyezséget követően járt neki), vezérigazgatója és termékfőtervezője (2008–napjainkig); korábban az igazgatótanács elnöke (2004–2008)
• Az X Corp. (korábban Twitter) tulajdonosa és technológiai igazgatója (2022–napjainkig)
• Az xAI alapítója (2023–napjainkig); az xAI és az X 2025-ös egyesülését követően az XAI Holdings vezetője
• A Neuralink társalapítója és vezérigazgatója (2016–napjainkig)
• A Boring Company alapítója (2016–napjainkig)
• Az OpenAI társalapítója (2015–2018; távozott az igazgatótanácsból)
• A SolarCity társalapítója, igazgatótanácsi elnöke és legnagyobb részvényese (2006–2016; a vállalat beolvadt a Teslába)
• A Zip2 és az X.com (a későbbi PayPal) társalapítója (1995–2002; a cégeket később eladták)
• Az Amerikai Mérnöki Akadémia (National Academy of Engineering) tagja (2021-ben választották); a brit Royal Society tagja (2018-ban választották)
• 2025 januárjától májusáig az Egyesült Államok szövetségi kormányának Kormányzati Hatékonysági Minisztériumának (DOGE) vezetője, „különleges kormányzati megbízatású alkalmazottként”

Életpálya

Korai évek és tanulmányok (1971–1995)

Musk 1971. június 28-án született a dél-afrikai Pretoriában. Édesapja, Errol Musk elektromechanikai mérnök, édesanyja, Maye Musk kanadai modell és dietetikus. Szüleik 1980-ban elváltak; Musk ifjúkorában nagyrészt apjával élt, és később több alkalommal nyilvánosan is beszélt feszült kapcsolatukról. Iskolájában súlyos zaklatás áldozata volt; ugyanakkor önállóan tanulta meg a számítógépes programozást, és mintegy 12 évesen megírta a Blastar című űrjátékot, amelynek forráskódját körülbelül 500 amerikai dollárért adta el.

1989-ben, hogy elkerülje a dél-afrikai kötelező katonai szolgálatot, és szélesebb lehetőségeket keressen, a 17 éves Musk édesanyja állampolgársága révén kanadai útlevelet szerzett, Kanadába költözött, és a kingstoni Queen's Universityn kezdte meg tanulmányait. 1992-ben átiratkozott az Egyesült Államokbeli Pennsylvaniai Egyetemre, ahol 1997-ben hivatalosan is megkapta fizika- és közgazdaságtan (Wharton School) diplomáit. 1995-ben felvételt nyert a Stanford Egyetem alkalmazott fizika és anyagtudományi doktori programjába, amelyet mindössze két nap után hagyott abba, hogy csatlakozzon az internetes startúp-hullámhoz.

Az első vállalkozások: a Zip2-től a PayPal-ig (1995–2002)

1995-ben Musk bátyjával, Kimbal Muskkal a kaliforniai Palo Altóban megalapította a Zip2 nevű internetes szoftvercéget, amely online városkalauzokat és címtárszolgáltatásokat nyújtott újságkiadóknak. 1999 februárjában a Compaq mintegy 307 millió dollárért, készpénzben vásárolta meg a Zip2-t, amiből Musk személyesen körülbelül 22 millió dollárt kapott.

1999 márciusában Musk megalapította az X.com online pénzügyi szolgáltató vállalatot. 2000-ben az X.com egyesült Peter Thiel és Max Levchin Confinity nevű cégeivel, és 2001-ben vette fel a PayPal nevet. 2000 szeptemberében a társaság igazgatótanácsa násútja közben eltávolította Muskot a vezérigazgatói posztról. 2002 októberében az eBay 1,5 milliárd dollárért vásárolta meg a PayPalt; legnagyobb részvényesként Musk mintegy 176 millió dollárt kapott, ami későbbi vállalkozásai tőkealapját teremtette meg.

Térés az űripar felé: a SpaceX (2002–napjainkig)

2002-ben Musk a PayPal eladásából származó bevételből alapította meg a SpaceX-et azzal a céllal, hogy drasztikusan csökkentse az űrfelbocsátások költségét, és végső soron lehetővé tegye a Mars benépesítését. A vállalat első éveit kudarcok jellemezték: a Falcon 1 rakéta első három indítása (2006–2008) elbukott, és a cég a csőd szélére került. 2008. szeptember 28-án a negyedik indítás sikerrel járt, amivel a Falcon 1 lett az első magántőkéből kifejlesztett, folyékony hajtóanyagú rakéta, amely elérte a Föld körüli pályát; ugyanazon év decemberében a NASA 1,6 milliárd dolláros szerződést adott a SpaceX-nek a Nemzetközi Űrállomás teherszállítási utánpótlására, megmentve ezzel a vállalatot.

A SpaceX ezt követően sorozatos mérföldköveket ért el: 2012 májusában a Dragon űrhajó lett az első kereskedelmi jármű, amely a Nemzetközi Űrállomáshoz dokkolt; 2015 decemberétől a Falcon 9 első fokozata sorozatosan hajtott végre szárazföldi és tengeri leszállásokat, gyakorlativá téve az újrafelhasználható rakétákat; 2018 februárjában első repülését teljesítette a Falcon Heavy, a világ egyik legerősebb működő rakétája; 2020 májusában a Crew Dragon űrhajó két NASA-űrhajóst szállított a Nemzetközi Űrállomásra, végrehajtva a történelem első magáncég által végzett emberes űrrepülését; a 2019-től telepített Starlink műholdas internethálózat a világ legnagyobb, alacsony Föld körüli pályán működő műholdas kommunikációs rendszerévé vált; az új generációs, teljesen újrafelhasználható Starship 2023 óta több integrált tesztrepülést végzett, a Super Heavy gyorsítót pedig 2024 októberében először fogta el az indítótorony mechanikus karja.

Az elektromos autózás forradalma: a Tesla (2004–napjainkig)

A Teslát 2003 júliusában Martin Eberhard és Marc Tarpenning alapította. 2004-ben Musk vezette a Tesla mintegy 6,5 millió dolláros A-sorozatú tőkebevonását, és az igazgatótanács elnöke lett, meghatározó szerepet játszva a termékstratégiában. A Roadster sportautó 2008-ban került kiszállításra,